A Young Adult műfaja meglehetősen kezdetleges Magyarországon. Ezen persze napjainkban sok szerző és kiadó erősen dolgozik, köztük a Tilos az Á is. Vannak figyelemfelkeltő próbálkozások, de a lista, amit magyar szerzőktől össze lehetne állítani egyelőre még elég kurta. Szerencsére a Young Adult egyik legkedveltebb szerzője, John Green egyre több kötete jelenik meg magyarul.
A Young Adult műfaja meglehetősen kezdetleges Magyarországon. Ezen persze napjainkban sok szerző és kiadó erősen dolgozik, köztük a Tilos az Á is. Vannak figyelemfelkeltő próbálkozások, de a lista, amit magyar szerzőktől össze lehetne állítani egyelőre még elég kurta. Szerencsére a Young Adult egyik legkedveltebb szerzője, John Green egyre több kötete jelenik meg magyarul.
A Csillagainkban a hiba, az Alaska nyomában és a Will és Will után most végre a Papírvárosokat is olvashatjuk magyarul. Green ezzel a palettával már a magyar fiatalok körében is igen népszerű, könyveit szeretettel adaptálják, nézik és olvassák. A Papírvárosokból is készült film, amit én még nem láttam, így elsősorban mindenkit a könyv felé orientálnék. Ugyanis a szöveg elég ügyes.
Ránézésre egy érzelgős kamaszregény. Minden megvan, ami egy igazi amerikai történetbe: gimis klikkek, felszínes felnőttek, unalmas város, és persze egy kicsit béna fiú évtizedes szerelme egy elérhetetlen lány iránt. A történet nagyon izgalmas és sodró, a könyv egy falatra megeteti magát.
Főhőse Quentin, aki az imádott Margo Roth Spiegelmant keresi. Keresi a lányt, akinek hitte, majd keresi azt, akiről kiderül, hogy semmit nem ismer belőle. Margo enyhén szólva excentrikus, így nem csoda, hogy akit Quentin elképzelt magának, merő délibáb csupán. A kérdés viszont végig fennáll: kit, vagy mit is keres akkor a fiú valójában. Bár a szöveg mindössze egy végzős tanévet vesz sorra, okkal gondolhatjuk, hogy egy egészen „hagyományos” fejlődésregénnyel van dolgunk, ugyanis Quentin életében valahogy minden ebbe az egy évbe, sőt leginkább az év végére sűrűsödik. A fiú kénytelen ebben a rövid időintervallumban megélni és feldolgozni egy csomó olyan eseményt, ami gyökeresen megváltoztatja a világról és az emberekről alkotott képét.
Amellett, hogy a szöveg rendkívül olvasmányos, be kell valljam, hogy nagyon cseles. Úgy tűnik, Green megtalálta a megfelelő hangnemet ahhoz, hogy az ifjúság rá figyeljen.
Sőt, emellett rengeteg további szöveghez irányít. Fontos, már a regény struktúráját illetően is Walt Whitman költészete. Találkozunk a Moby Dick Ahab kapitányával, sőt Emily Dickinson sem megkerülhető, ha mélyebben akarjuk olvasni a könyvet. És ez számomra rendkívül szimpatikus. Gyakorlatilag rengeteg kapaszkodót nyújt a világban való tájékozódáshoz. Belehallgathatunk ugyanakkor a zenetörténet méltán híres balladáiba. Mindez valószínűleg megkerülhetetlen, hogy valakiből rendes, tudatos felnőtt váljék.
A befejezés nekem kimondottan tetszik. Nem akarok túl sokat elárulni, de ha a Green-féle „regényvégekkel” megtanulnának a fiatalok békében élni, gyakorlatilag felkészülnének arra, hogyan lehetséges élni az értelmetlenben.
A másik friss könyv, amit mindenkinek szívből ajánlok, három novellát közöl. John Green, Maureen Johnson és Lauren Myracle Hull a hó című kötete egy igazán karácsonyi könyv, de ha valaki romantikára, erős hóesésre és forró kakaóillatú hangulatra vágyik, gyakorlatilag bármikor elolvashatja. Na jó, az olvasás mellett szól az is, hogy egyáltalán nem rossz, cseles kis szövegekkel van dolgunk, ami lássuk be, akármikor aktuális tud lenni.
Az egész nekem kicsit olyan, mintha egy hollywoodi film alapjául készült volna. Három sodró, vicces és romantikus történet,ami szépen lassan eggyé áll össze. Tökéletes forgatókönyvalap, csak mintha már láttunk volna vagy ezer ilyet. A könyv viszont kimondottan szórakoztató. Helyenként persze giccses, amennyire csak a karácsony az tud lenni, de valahogy ezt mindig feloldja a finom humor és irónia.
Megint fiatalokkal van dolgunk, akik a többméteres hóban (és az életükben) itt-ott elrekedtek, aztán egymást és magukat segítve valahogy mégis sikerül áttörniük a befagyott tájon, ezzel sokkal közelebb kerülve magukhoz és egymáshoz. Ami pedig végképp megnyert magának, hogy végre olvashattam egy könyvet, amiben végre méltó szerephez jut egy minimalac! Igazi sodró karácsonyi komédia, tele érzelemmel, szerelemmel, csókokkal és félreértésekkel. Ami a legmeglepőbb, hogy ezzel együtt annyira meglepő tudott lenni, hogy kimondottan szórakoztatott.
A Papírvárosokatide kattintva tudod megrendelni, ha pedig a Hull a hó érdekel, itt vásárolhatod meg!