A gyerekek egyik legalapvetőbb félelme a sötétségtől való félelem. A sötétben életre kelnek a szorongások, az ismerős környezet fekete sziluettjei megcsalják a szemüket, semmi sem az, aminek látszik. De amennyire rémisztőek lehetnek este a megelevenedő árnyak, játék közben legalább annyira szórakoztatóak is. Lenyűgöző, amikor egy kisgyerek először fedezi fel, hogy az árnyéka őhozzá tartozik, és persze borzasztó vicces, amikor kitartóan próbálnak beleugrani a saját árnyékukba.
Árnyékokkal játszani jó, próbáljátok ki, hogyan tudtok állatseregletet a falra varászolni, és adjátok elő kedvenc meséiteket árnyfigurákkal! - Győri Borbála kreatív blogja
A gyerekek egyik legalapvetőbb félelme a sötétségtől való félelem. A sötétben életre kelnek a szorongások, az ismerős környezet fekete sziluettjei megcsalják a szemüket, semmi sem az, aminek látszik. De amennyire rémisztőek lehetnek este a megelevenedő árnyak, játék közben legalább annyira szórakoztatóak is. Lenyűgöző, amikor egy kisgyerek először fedezi fel, hogy az árnyéka őhozzá tartozik, és persze borzasztó vicces, amikor kitartóan próbálnak beleugrani a saját árnyékukba.
Árnyékokkal játszani jó, próbáljátok ki, hogyan tudtok állatseregletet a falra varászolni, és adjátok elő kedvenc meséiteket árnyfigurákkal! - Győri Borbála kreatív blogja
1. Árnyszínház-készítés
Több, mint 2000 évvel ezelőtt történt, hogy a kínai Wu császár egyik kedvese váratlanul meghalt. A császár oly mély bánatba süllyedt, hogy teljesen elhanyagolta az országát, uralkodni sem volt kedve. Történt egy nap, hogy az egyik minisztere arra lett figyelmes, hogy egy csapat gyerek az udvaron a babáikat mozgatva azok árnyékával szórakoztatják egymást. A miniszter még aznap megalkotta a császár kedvesének mását festett rongyokból, és este előadásra invitálta a császárt. Hátulról megvilágított egy kifeszített lepedőt és a bábok árnyékjátékával elvarázsolta az uralkodót.
Egyes délkelet-ázsiai országokban az árnyszínházaknak sok száz éves hagyományai van, Európába viszont csak a XVIII. században jutottak el a Kínából hazautazó francia misszionáriusok jóvoltából. Az árnyszínházak nálunk a ma napig nem túl elterjedtek, pedig egy jó előadás sok mindent ötvöz, ami a gyerekek számára izgalmas. Van benne mesemondás, bábozás, szerepjáték és a sötéttel való játékos kokettálást.
Az árnyszínház lényege, hogy egy lámpával hátulról megvilágítunk egy vásznat, és a figurákat a lámpa és a vászon között mozgatjuk. A nézők a vászon előtt ülnek, így a figuráknak csak az árnyalakjait látják.
A árnyszínház alapelemei:
1. egy irányítható fényforrás: bármilyen lámpa, amit mozgatni tudunk (lehet zseblámpa, olvasólámpa, stb)
2. vászon: ezt fogjuk hátulról megvilágítani, fontos, hogy valamennyire feszes legyen, mert akkor lesznek szépek az árnyalakjaink kontúrjai. A vászon anyaga lehet jól átvilágítható fehér textil vagy pauszpapír, fehér sütőpapír, akvarell papír. Az utóbbi különlegessége, hogy vízfestékkel akár színes hátteret is festhetünk a figuráinknak.
3. árnyalakok
A figurák, díszletek elkészítéséhez szükségünk lesz pár dologra:
- fekete, vastag papír
- olló
- fehér kréta/ceruza
- hurkapálcika
- cellux
- és egyéb extra alapanyagok: szívószál, színes selyempapír, parafadugó, csipke, bármi, aminek megtetszik az árnyéka.
A fekete papírra rajzoljuk meg a történetünk szereplőt, illetve a díszleteket, majd vágjuk ki őket a kontúrjuk mentén. A formákat kétféleképpen is tartóbothoz rögzíthetjük. Az egyik lehetőség, hogy egyszerűen celluxszal hozzáerősítjük őket egy-egy hurkapálcikához vagy grillrúdhoz. A másik, kicsit bonyolultabb rögzítéshez vágjuk ki egy szívószál hajlítható szakaszát, méghozzá úgy, hogy a csukló két felén ráhagyunk 2-2 centit. A szívószál darabka egyik végét celluxozzuk hozzá a figura hátuljához, a másik végébe dugjuk bele a pálcikánk végét majd ezt is celluxszal rögzítsük. Ezzel a kis trükkel sokkal könnyebben odasimulnak az alakok a vászonhoz, és szebb lesz az árnyékuk.
Ha van egy kis színes selyempapírunk, mindenképp próbáljuk ki, hogy az árnyalakjainkat tarka kiegészítőkkel díszítjük, mert akkor gyönyörű színes árnyékokat kaphatunk.
Akik kedvet kaptak egy kis árnyszínházasdihoz, és szeretnének saját árnyjátékot készíteni, de nincs kedvük/idejük minden hozzávalót saját maguknak összevadászni, azoknak ajánljuk a Kisladik Árnyszínház alkotódobozát. A doboz minden szükséges eszközt, rengeteg alapanyagot, kivágható figurákat és részletes, képekkel illusztrált ötletladó füzetet tartalmaz. A Kisladik blogján pedig további árnyszínházas ötleteket olvashattok itt és itt.
2. Kezünk árnyjátéka a falon
(illusztráció forrása: http://www.oldbookillustrations.com/)
Ehhez nem kell más, csak a két kezünk, egy lámpa fénye és a sima fal. A kezünkből elővarázsolt figurákkal kísérletezni igazi agytorna, nem is olyan magától értetődő, hogy miből lesz a nyuszi füle és gyorsan mozgó kicsi orra. Az árnyak életre keltése kifejezetten fejlett finommotorikus képességet és téri leképezési funkciókat igényel.
A pinterest Hand shadow puppets oldalán bőven találhatunk kipróbálnivalót: http://www.pinterest.com/robanw/hand-shadow-puppets/
Sőt, akinek van okostelefonja, az többféle kéz-árnyjáték alkalmazás közül is válogathat, hogy melyik szeretné letölteni és kipróbálni:
https://play.google.com/store/apps/details?id=com.best_hand_shadow_arts
https://itunes.apple.com/hu/app/hand-shadow-puppets/id402714284?mt=8
És végül érdemes megnézni, hogy a Cirque de Soleil színészei hogyan mutatják be, illetve miket mondanak a kéz-árnyjátékról.<p><br /></p><p><br /></p>
<description><p>Minden, ami játék!</p></description>