A kosaradban összesen -nyi áru van. Csökkentsd a szállítási költséget!
Fontos: a karácsonyra rendelt csomagok házhoz szállítását december 17-ig, bolti átvétel esetén december 18-ig leadott, raktárkészleten lévő termékek esetén tudjuk garantálni. A biztonság kedvéért a megjegyzésbe írd be a rendelés leadásakor, hogy karácsonyra rendelted, így még jobban oda tudunk figyelni a csomagodra!
Külföldi rendelés esetén minden infót itt találsz! Áraink 2024. március 28-tól:
Személyes
Futárszolgálat
Csomagpont
MPL
MPL Csomagpont
0 - 6000
ingyenes
1590 Ft
1290 Ft
1990 Ft
990 Ft
6001 - 10000
ingyenes
1190 Ft
990 Ft
1990 Ft
990 Ft
10001 - 14000
ingyenes
790 Ft
690 Ft
1990 Ft
990 Ft
14001 -
ingyenes
ingyenes
ingyenes
1990 Ft
990 Ft
Miután megvásárolod, az e-könyveket elérheted a menüben az "E-könyveim" fülre kattintva és elküldjük neked a linket egy visszaigazoló e-mailben is.
Sikeres listához adás
A kiválasztott terméket sikeresen hozzáadtuk a kedvencek listádhoz.
Év végi jutalomkönyvek középiskolásoknak2024-es ajánlatunk iskolák, tanárok, könyvtárak számára
Kedves pedagógusok!
Az év végi jutalomkönyv kiválasztása mindig nehéz feladat, ha szeretnénk valóban személyre szóló, az érdeklődési körnek megfelelő, nem nyomasztóan nehéz, de mégis minőségi olvasmányt adni a diákok kezébe. Ehhez szeretnénk most segítséget nyújtani a középiskolában tanítóknak a Pagony és a Tilos az Á könyvek kiadásában megjelent kínálatból merítve.
Alábbi szemlénk a választást kívánja megkönnyíteni, de ennél jóval gazdagabb kínálatból válogathatsz.
Kedves pedagógusok!
Az év végi jutalomkönyv kiválasztása mindig nehéz feladat, ha szeretnénk valóban személyre szóló, az érdeklődési körnek megfelelő, nem nyomasztóan nehéz, de mégis minőségi olvasmányt adni a diákok kezébe. Ehhez szeretnénk most segítséget nyújtani a középiskolában tanítóknak a Pagony és a Tilos az Á könyvek kiadásában megjelent kínálatból merítve.
Alábbi szemlénk a választást kívánja megkönnyíteni, de ennél jóval gazdagabb kínálatból válogathatsz.
Jutalomkönyv rendelése esetén 3 darab felett 25% kedvezményt biztosítunk. Választhatsz ugyanabból a könyvből többet, de teljesen különböző címeket is! Itt találod az akciót!
Használd a "jutalom" kuponkódot!
Osztálykönyves rendelés esetén pedig, ha ugyanabból a könyvből legalább 10 példányt rendelsz, 30% kedvezményt adunk! Itt találod az akciót!
A kedvezménnyel a boltjainkban is élhetsz, mindössze egy pedagógus igazolványra lesz szükséged! Webes vásárlás esetén az igazolványod számát írd be a megjegyzés rovatba!
Ez a sodró lendületű ifjúsági regény az iparosodás éveibe, a boldog békeidőkbe kalauzolja az olvasót. A korban, amit megismerünk, már nincs jobbágyság, de a szegény, jobbára földtelen földművelő réteg ki van szolgáltatva a gyáraknak és a gyárosoknak. Emellett gőzerővel megy az iparosodás, ami fokozatosan átírja a parasztfiúk, úrikisasszonyok és mérnök urak életét.
Ebbe a konfliktusokkal teli boldog békeidőbe csöppen bele Dorka és Zsuzsi – véletlenül. Ugyanis egyáltalán nem ebbe az időszakba készültek, ráadásul a gyökérterem furcsa viselkedése miatt nem is Budán, hanem Szegeden lyukadtak ki. Barátságuk a regény kezdetén korántsem ideális, sok közöttük a kimondatlan konfliktus, de a történet végére mindketten megtanulják, hol vannak a saját és a másik határai, hogyan lehetnek tényleg jó barátnői, egyenlő partnerei egymásnak.
Az már csak természetes, hogy egy Petőfiről szóló Abszolút töri regény, amit ráadásul Berg Judit írt, felborítja a megszokott rendet. Mindenre elszánt főhőse, Szabados Juli tisztában van ugyan az időutazás szabályaival, mégis, többször is megszegi azokat. Persze, az is igaz, hogy ebben a regényben a mindig nagyon körültekintő és megfontolt Tempi Bori néni is követ el hibát.
De a lényeg, hogy a regényben Petőfivel életének három különböző korszakában is találkozunk, miközben megismerjük az 1840-es éveket, Petőfit, Júliát, Egressyéket, Jókait és még sok mindenki mást. Egyik kalandból sodródunk a következőbe, csak úgy röpíti az olvasót a szereplőkkel együtt a lendületes történetvezetés.
A regény modern főszereplője, Juli egy visszahúzódó lány, aki azonban Petőfiék példáját látva megtanulja, mennyire fontos, hogy hallassa a hangját és kiálljon azért, ami fontos neki. De rajta kívül is hatalmas és színes szereplőgárdával találkozhattok, akik nemcsak a kort mutatják be izgalmasan és érzékletesen, de biztos lesz köztük olyan is, akiben rokonlélekre ismertek, akivel igazán azonosulni tudtok.
Szívből ajánljuk tehát ezt a könyvet azoknak, akiket érdekel a történelem, és azoknak is, akiket (még) nem. Azoknak, akik szeretik a fordulatos kalandregényeket, és azoknak is, akik számára az izgalmas karakterek teszik letehetetlenné a könyveket. Azoknak, akik szeretik Petőfit, és azoknak is, akik úgy gondolják, hogy unják a témát.
1956-ról nagyon kevés ifjúsági regény szól. Úgy tűnik, az 1956-os eseményekről regényt írni még mindig bátor és nehéz vállalás.
Akik ismerik Kiss Judit Ágnes József Attila-díjas szerző munkásságát, tudhatják, hogy sem a felnőtteknek, sem az egészen kicsiknek szóló műveiben nem kendőzi el a valóságot. A kórház az osztályteremben pontosan ugyanilyen őszinteséggel, tárgyilagosan, mégis sok-sok empátiával megírt regény.
A négy főszereplő, Lóri, Réka, Hanna és Sanyi tudatosan választja úti céljául 1956. október 23-át. Az ok, amiért ebbe az időszakba szeretnének visszatérni, Lóri dédapja, aki részt vett a harcokban: őt szeretnék megtalálni a tömegben. Néhány iskolai ünnepség és a töriórán elhangzottak nem tudják felkészíteni őket arra, mi várja őket, amikor a múltba visszaérnek.
Tankok, puskák, lövések – és sok velük egykorú gyerek a felkelők között. Egy mai kamasz számára ezek szinte elképzelhetetlen dolgok. Nagyon fontos kérdéseket feszeget a regény: négy mai kamasz hogyan tudja feldolgozni ezeket a kőkemény helyzeteket? Mihez kezdenek a lázadó tömegben azok, akiknek sohasem kellett ilyen helyzettel szembenézniük? Mit jelent a szabadság most, és mit jelentett 1956-ban?
És ismét a Vitéz János Gimnázium diákjai keverednek hihetetlen kalandokba. Zágoni Balázs könyvének főszereplői tulajdonképpen egy iskolai ppt öszeállításához keresnek hiteles forrásokat, ám amit ennek a rendhagyó kutatómunkának a kapcsán megtapasztalnak, az minden képzeletet felülmúl.
Főhőseink most 1914-be, a magyar filmgyártás hajnalára mennek vissza, előbb Budapestre, majd Kolozsvárra, hogy megnézzék, Kertész Mihály tényleg azonos-e az Oscar-díjas Michael Curtizzel, akiről házi dolgozatot kell írniuk.
Mire azonban elmerülnek a korabeli filmsztárok és színházi estek világában, és Fejó megtanul filmezni, Karolának pedig komoly udvarlója akad, kitör az első világháború. Ekkor döbbennek rá arra, hogy a felszín alatt nagyon erős társadalmi és nemzetiségi feszültségek forrnak, a nagyhatalmi játszmák pedig pillanatokon belül a trianoni határokhoz fognak vezetni.
Az ember 15 évesen rengeteg dologgal küszködik, elsősorban önmagával, keresi a helyét a világban, kapcsolódni próbál az őt körülvevő környezethez, de látja is már a hibáit. Keserédes, sok-sok felismeréssel és hatalmas változásokkal teli szakasza ez az életnek, és néha úgy tűnhet, a legnehezebb feladat éppen az, hogy megértsük saját magunkat.
Egy gimnáziumi évet ölel fel a regény, méghozzá az elsőt. A gimi első éve hatalmas változásokkal jár. Ez a felnőtté válás első stádiuma, az első komoly barátságok, szerelmek, csalódások és hatalmas remények felejthetetlen és sorsfordító időszaka.
A Hol is kezdjem tökéletesen leképezi ezt az időszakot, a csetlés-botlást, a béna helyzeteket, és komoly témákról szól olyan humorosan, őszintén és szerethetően, hogy azonnal a szívünkbe zárjuk az elbeszélőt. Akinek egyébként sosem tudjuk meg a nevét, azt viszont már az első néhány oldalon észrevehetjük, hogy szarkasztikusan, lényeglátóan, ugyanakkor meglehetően idealistán áll az élethez.
Azoknak, akiknek nem elég az a disztópia, amit nap mint nap megélhetünk:
Föld, 2646. Kalaallit Nunaat – az Emberek Országa, a kultúra utolsó menedéke a Harmadik Háború és a klímaváltozás miatt lakhatatlanná vált bolygón. A Heim – az iskola, ahová csak a legjobbak juthatnak be: Kalaallit Nunaat leendő vezetői, akik biztosítják az emberiség fennmaradását.
Umia – egy lány, aki a kiválasztottak között is a legtehetségesebb. Nanouk – egy fiú, aki egy visszatérő álom miatt nem lelhet otthonra az iskola falai között. Ez az álom előbb csak a két fiatal világát forgatja ki a sarkaiból, de később már az egész bolygó hatalmi egyensúlyát veszélyezteti. Umiának és Nanouknak döntenie kell, pedig az sem világos, hogy saját maguk alakítják-e sorsukat, vagy nagyhatalmi játszmák feláldozható szereplői csupán.
Elképzelhető-e lázadás a legigazságosabb társadalomban? Van-e értelme az összetartozásnak és a szerelemnek ott, ahol a napfény és a víz halálos veszélyt jelent még a legerősebbek számára is?
Rojik Tamás disztópiája azért különleges az egyre népszerűbb cli-fi műfaján belül, mert nem egy elképzelt és nem a nagyon távoli jövőben játszódik, hanem Magyarország ismerős városaiban, tájain és 2052-ben.
Az ország, ahogy az egész világ, a bekövetkezett klímakatasztrófa okozta kihívásokkal küzd. A szerencsésebbek a belső kerületekben élvezik az állam által biztosított jólétet. Viszont akik a peremkerületekben élnek, nem sok jóra számíthatnak. Az állam szigorú szabályait mindenkinek be kell tartania, és ami a legfontosabb, a fennálló rendet nem szabad megkérdőjelezni.
Dani, a magának való fiú és új osztálytársa, Anikó abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az ország egyik legjobb gimnáziumába járhatnak. Mindketten kilógnak a sorból egy kicsit, így nem véletlen, hogy hamar megtalálják a közös hangot. A kamaszok félénk barátkozását és kibontakozó szerelmét azonban félbeszakítja egy újabb katasztrófa, aminek következtében a fiatalok elszakadnak egymástól és az egész addigi életük fenekestül felfordul.
Ha egy könyv sikeres, az olvasók kikövetelik a folytatást. Szerencsére ez történt Rojik Tamás könyvével is, aminek eredményeként 2021 nyarán megjelent a Szárazság folytatása az Árulás.
Budapest, valamikor a 2050-es években… Minden lépésedet figyelik. Senkivel nem tudsz őszintén, négyszemközt beszélni. A hírekben nem bízhatsz. Körülnézel, és mintha senki nem látná rajtad kívül, hogy mekkora a baj. Bár a világ rendje látszólag helyreállt, a Szárazságból megismert Dani és Anikó mégsem találja a helyét. Túl sokat láttak és túl sokat tudnak ahhoz, hogy a rendszer megfeledkezzen róluk. A tanév kezdetén pedig újra nagyot fordul velük a világ. A kormány bevezeti a kötelező honvédelmi képzést a Környezetvédelmi Gimnáziumban. Szerencséjükre Áron, az új osztálytárs pont a katonai iskolából érkezett hozzájuk.
Aztán a dolgok elkezdenek rosszra fordulni... a peremről érkező hírek egyre aggasztóbbak, a periférián élő emberek megelégelték az eddigi sorsukat és változást követelnek. Vajon kiben bízhat Dani és Anikó? Kinek a pártjára álljanak? Kibírja a szerelmük az újabb próbatételt?
Berg Judit, Dániel András, Gévai Csilla, Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Kalapos Éva Veronika, Kemény Zsófi, Kertész Erzsi, Kiss Tibor Noé, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Tasnádi István, Totth Benedek története a főváros egy-egy kis szegletében játszódik a belvárostól a külvárosig. A novellák kamasz szereplői úgy élnek benne, ahogy tudnak, ahogy a fiatalok élnek, de egy pillanatban szétválaszthatatlanul összekapcsolódnak a várossal.
A novellákban hol megelevenedik a főváros története, hol eltévedünk benne, hol otthonosnak látjuk, hol folyton változónak, hol sírunk, hol nevetünk. Bár az elbeszélések helyszínei nem fedik le teljesen Budapest térképét, az egyes novellák szereplőinek történetéből kirajzolódik a főváros ezer arca, íze, illata, árnyalata, és különösen a jelene.
2023-ban minden Petőfiről szólt. De ki is ő? Milyennek láthatjuk a „legnagyobb magyar költőt” a 21. században? Mit tudunk róla egyáltalán a közhelyeken kívül? És mi hozzá a viszonyunk?
A Költővel nem járnék című kötet 15 népszerű kortárs magyar szerző novelláit tartalmazza, akiknek Petőfi Sándor életműve szintén kötelező tananyag volt, ugyanúgy tanulták a verseit és érettségiztek belőle, mint a mai diákok.
De most már nem tananyag számukra, hanem az általuk alkotott fiktív történetek hősévé vált. Humoros, drámai, krimiszerű vagy disztópikus környezetbe helyezik el ugyanazt a figurát, aki mindenhol tud működni valahogyan. És hogy hogyan? Ezért is érdemes elolvasni ezt a kötetet!
A könyv az irodalomnak, irodalomtörténetnek egy átfogó szemléletű megközelítéséből indul ki. Az író megteremti a jó és a rossz tanuló fiktív és sztereotip alakját, akikre nem nehéz ráismerni.
Az irodalomtörténetet és mélyebb összefüggéseit, a klasszikus magas és a kortárs populáris kultúra kapcsolatát is megmutatja, miközben részletesen is elemez olyan szövegeket, amelyek nem csak a tananyag részei.
Nényei Pál: Petőfi (A néma gyerektől a világszabadságig)
Lehet újat mondani Petőfiről? Muszáj ezzel erőlködni? Nem elég, hogy nemzeti ikon, ráadásul kétszáz éves, ezért aztán mindenki nekirugaszkodik, hogy most aztán valami igazán bombasztikus állítása legyen Petőfiről. Azon túl persze, hogy lángoszlop és hősszerelmes, és influenszer, meg közben népies és nemzeti. Vagy Nényei könyve alapján: Petőfi szörnyeteg? Petőfi rab? Petőfi a néma gyerek? Egy biztos: Petőfi költő.
Nényei Pál Az irodalom visszavág című sorozatának (még) nem írta meg a negyedik kötetét. De írt egy spin-offot amelyben megszólal a néma gyerek és meg sem áll a szent világszabadságig.
Ez a néma gyerek lehet a mindenki által ismert Füstbe ment terv beszélője, aki nem tudja, miként fogja szólítani rég nem látott anyját. A „természet vadvirága” annyira már nem néma, bár versén kívül, koncvetéssel és tüskékkel válaszol vissza támadóinak. Aztán meg lángoszlop lesz, aki vezeti a népet Kánaán felé, miközben átkokat szór jobbra is, meg balra is, ahol csak hamis prófétára lel. Aztán már vérben és elkeseredettségben tocsogva megörül, ha meghallja újra a pacsirtaszót, melyről eszébe jut, hogy „nemcsak gyilkos eszköz, katona, / Egyszersmind költő is […]”.
Milyen az ezredvégi és az ezredeleji generáció? Mit jelent beleszületni a 21. századba? Tényleg alapvetően megváltoztatja a magukhoz és a világhoz való viszonyukat a digitális, internetes kultúra?
Balássy Fanni rendhagyó formájú és műfajú, gazdagon illusztrált könyve sokszor és többféleképpen olvasható.
Egy-egy részlete élvezhető és kerek akár önmagában is, mint egy Örkény egyperces. De persze olvasható egybefüggően, mint egy hagyományos könyv, amely egy izgalmas, egyszerre mély, humoros és néhol drámai hangvételű, történetekbe, szituációkba oltott analízis a középiskolás évek végéről, az egyetmista lét elvárásairól, illúzióiról és a valósággal való találkozásról.
Bulik, szerelmek, zene és az önmagunk megtalálásához vezető, kihívásokkal teli út… Nyulász Lelle első könyvében minden benne van, ami egy kamaszt érdekelhet! A Rajtam kívül tökéletes választás a középiskolás korosztály számára!
Márk, nagy hódító hírében áll, nem szűkölködik trófeákban, igazi, mély kapcsolatban azonban alig volt része. Legnagyobb küzdelme, hogy édesanyja azt várja el tőle, hogy mindenben megfeleljen a klasszikus, mára idejétmúlt férfiképnek. Egy férfi nem sír, összeszereli a polcot, és eszébe sem jut például zenélni, amikor focizni is mehetne.
Rózi pedig, ha egészen más okból is, de szintén próbál megfelelni az új iskolában támasztott elvárásoknak. Menő lányokkal barátkozik, kerüli a bajt, és a nyilvánvaló piros zászlók ellenére sem állítja le a rá nyomuló Csongort, mert az új barátnők szerint “hülyeség lenne elszalasztani.” Ezzel azonban ő is a saját személyiségét áldozza fel azért, hogy elfogadják.
Amikor a két fiatal egy nyári buliban véletlenül összeakad, még egyikük sem számít rá, hogy szeptembertől együtt kezdik újra a sulit, és arra sem, hogy ebben az évben végre minden megváltozik!
“Amúgy nem csak a pasik miatt tudok szorongani, túl sok az inger, és kész.” – mondja ki szinte tételmondatként a regény főszereplő narrátora. És valóban, ha a szívünkre tesszük a kezünket, volt-e idegesebb, pezsgőbb, várakozástelibb időszak az életünkben, mint az érettségi előtti napok? Ott állunk az élet kapujában, és mintha minden lehetőség és elvárás egyszerre robbanna be az életünkbe. Ahogy a tettrekészség és a kétely is. A világ minden energiájával vágnánk bele végre abba, amiért végigszenvedtük a középiskolát, de vajon mi is az, ami miatt érdemes volt?
Vivi végzős, egy kisvárosi koliban lakik, számára Szeged a nagyváros. Hétvégére hazajár a faluba anyjához és öccséhez. Apjuk évek óta Németországban dolgozik, hogy fizetni tudják a házon lévő hitelt, így a család az évi egy-két hazalátogatástól eltekintve csak videón keresztül tartja vele a kapcsolatot.
Főszereplőnk nem a legtapasztaltabb lány a baráti társaságban, nem tud igazán belelazulni a pasizásba, ha mégis összejönni látszik valami, azonnal szétagyalja. Nem is tartozik a menőként számon tartott lányok közé, ám amikor a környék legjóképűbb sráca elejti, hogy “a legszebb arcú lány a sulinkból a Vivi”, az felkavarja az állóvizet!
Valóban létezik olyan nevű város, hogy Keszthely? – merül föl a kérdés Kőkuti Mátéban (17) egy nyári reggelen. Ám ahelyett, hogy választ kapna erre a látszólag könnyen megválaszolható kérdésre, Máté újabb és újabb rejtélyek hálójába keveredik. Ráadásul szülei távollétében véletlenül megismerkedik eltitkolt nagybátyjával, Simonnal, és a valóság egy pillanat alatt a feje tetejére áll.
Eltelhet-e egy nap alatt két nap? És évek alatt két hét? Hogyan éljünk túl egy unalmasnak ígérkező nyarat? Hogyan kell élvezni a holdfényt? Mit tegyünk, ha félénkek és szerelmesek vagyunk? De a nagy kérdés persze ez marad: boldogok leszünk-e attól, ha engedelmeskedik nekünk a tér és az idő? Na jó, egyszerűbben: összejön-e egy tökéletes randi Annával? Máté mindenesetre pont elindul, hogy kiderítse.
Dániel András könyvei egészen óvodás kortól kísérhetik végig a mai fiatalokat, kielégítve humor, játékosság és filozófia iránt való igényüket is. A nyúlformájú kutya ezt páratlanul magas színvonalon teszi, és olyan könyv, amit nagyon sokszor kell és érdemes is kézbe venni. Humora és gazdag képi világa mellett mélyen elgondolkodtat a valóságról, a létezésről, az identitásról, az egyén és a világ viszonyáról, az egyén szorongásairól és lehetséges megoldási stratégiáiról.
Egy nyúl, aki csak látszólag az. Egy könyvbe zárt, rajzolt város. Igaziak híján egy elképzelt barát. Egy csomó kérdés, melyekre még ez a kitalált barát sem tudja a választ.
E könyv különös hőse kétféleképpen is idegen. Nincs otthon a saját testében, ahogy nem találja a helyét az őt örökösen másfélének ítélő világban sem. Egy elrajzolt figura, aki fel-alá bolyong egy meghökkentően furcsa könyv oldalain. Ahol sok minden érthetetlen, bizarr vagy nevetséges – és talán éppen ezért lehet annyira ismerős, nemcsak a tizenéves, de a felnőtt olvasónak is.
A Tilos az Á könyvek legfrissebb kötetében olyan, „egymásra felelő” versek szerepelnek, amelyeket egybeolvasva a szöveggyűjtemények kötelező versei szinte megnyílnak, újabb jelentéseket kapnak, vagy egyszerűen csak jobban érthetővé válnak.
A könyv gerincét azok a kötelező szerzők alkotják Balassitól Nemes Nagy Ágnesig, akik az iskolai tanulmányok kötelező alkotói, ám verseik olyan rájuk felelő, őket parafrazáló, átíró, továbbgondoló művekkel kerülnek egy-egy csokorba, hogy a kronológia mellett az irodalom valódi természete is megmutatkozhat.
És mindehhez társul Grela Alexandra egészen különleges képi világa, amely a 21. század vizuális kulturájával gazdagítja és segíti a versek befogadását, élvezetét, értelmezhetőségét.
A 2017-ben megjelent Szívlapát című kortárs verseskötet az elmúlt 5-6 évben egyre több középiskolában lett közép szinten a kortárs irodalomtétel, hiszen egy olyan versgyűjtemény, amely nyolcvanöt, köztünk élő költő verseit tartalmazza, azaz széles spektrumon mutatja be az élő, eleven költészetet.
A versek öt nagy tematikus csoportba, ciklusba osztódnak el: szerelem, születés- elmúlás, istenkeresés, ars poetica, történelmi-közéleti tematika. A versek tehát a líra örök témáival foglalkoznak, de a diákok számára is ismert világból, környezetből kiindulva, nyelvileg jól hozzáférhetően.
Népszerűségét és szakmai minőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy alapanyaga lett több színházi előadásnak, költészetnapi projektnek, és még egy komoly tudományos kutatásnak is, amely a digitális irodalomtanítás lehetőségeivel foglalkozott.
Antológiát szerkeszteni annyit tesz, mint virágcsokrot kötni. Majdnem szó szerint is, mert az anthosz azt jelenti: „virág”, a lego pedig: „gyűjteni”. A Lehetnék bárki című versgyűjteményben száztíz magyar költő százhatvan verse olvasható, szóval egy mezőnyi költemény van itt bokrétába szedve.
És hogy mi köti össze őket? Elsősorban az, hogy mindegyik vers a költők harmincéves kora előtt született. Az antológia kétharmadában a mai húszas éveit taposó generáció versei szerepelnek, az egyharmadában pedig már köztünk nem élő költők művei. Közöttük vannak Adytól Vörösmartyig a nagy régiek, és 20–21. századi költők is, mint Juhász Ferenc, Nemes Nagy Ágnes, Petri György, Térey János és Weöres Sándor.
A válogatás egyik szempontja, hogy olyan szövegek alkossák az antológiát, amelyek utat találhatnak a fiatal olvasókhoz, mint a Szívlapát versei, de az olvasók azt is láthassák, milyen a mai legfiatalabb költészet, és milyen utakon jártak húszas éveikben a nagy elődök.
Shakespeare szonettjei a világirodalom legismertebb szerzőjének kevésbé ismert művei. A magas- és popkultúrában ezerféle stílusban feldolgozott drámaíró ugyanis lírai költő is volt, 154 szonettet hagyott az utókorra.
Szerelmes szonettjei épp olyan titokzatosak, mint Shakespeare egész személye: nem tudjuk, ki állította össze a kötetet, ki(k) a versek címzettjei – annyi biztos, hogy vegyesen férfiak és nők – és hogy az amúgy házasságban élő költő a valóságban milyen viszonyban volt a „múzsáival”.
Egy biztos: a szonettek ma is érvényesek, ma is megszólítanak és magukba hívnak. A szerelem, a vágy, a féltékenység, a félelem a magánytól és a testi romlástól – ugyanúgy az életünk részei. A szövegek most három hangon szólalnak meg: zseniális és humoros modern átiratban, klasszikus fordításban és eredeti nyelven. Együtt még teljesebb a kép.
Az Útikalauz a vershez 25 kortárs és klasszikus magyar szerző művén keresztül megmutatja, hogy a költészetről lehet és érdemes beszélgetni, és rávezet, hogy a költészet igenis mindenkihez és mindenkiről szól.
Fenyő D. György mögött hosszú évek tanári tapasztalata áll, éppen ezért pontosan tudja, hogyan lehet jól szólni a fiatalokhoz. Közös gondolkodásra sarkall, és nem életrajzi információkkal tömi az olvasó fejét. Érezni és érteni segít a költészetet, nem feleltet belőle. És ha ez nem lenne elég, Gráf Dóra csodás illusztrációi biztosan felkeltik a fiatalok érdeklődését. Miután pedig kezükbe vették a könyvet, már egyenes út vezet a versek megszeretéséhez.
A történet nagykamasz főszereplője magyar irodalomból pótvizsgára készül. Leszűkítve ez a regény fikciójának kerete.
A készülés közben olyan magyar irodalmi szereplők (pl. József Attila, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső) jelennek meg sajátos formában és értelmezésben, akiknek intertextuális beemelése számos jelentésréteget ad az elsődleges narratív szinthez, amely viszont a gimnazista korosztály számára ismerős, kortárs valóság élethelyzeteihez is köthető.
Az elvált szülők meg nem értett gyerekeként való lét, a nevelőapa általi abúzus lehetősége, alternatívaként fiktív világok teremtése egyaránt jelen van a regényben.
Azoknak, akik nem csak a történelemkönyvben olvasnának a rendszerváltásról:
1989-ben még nem volt Facebook, nem volt Instagram. Se Youtube, se Google. Telefon csak vezetékes volt, a tévék pedig akkorák voltak, mint ma egy sütő. És még volt köztük fekete-fehér. Az amerikai filmek még hónapos, éves késéssel jutottak el a magyar mozikba, a tévében pedig csak két csatorna volt. És akkor, abban az évben még itt voltak az oroszok, a gyerekek közül sokan még kisdobosok, a nagyobbak pedig úttörők voltak. Abban az évben még csak egy párt volt Magyarországon a Parlamentben, és mindenki tudta, hogy nem érdemes szavazni. Úgysem változik soha semmi. AZTÁN MINDEN MEGVÁLTOZOTT.
2019-ben, a rendszerváltás harmincadik évfordulóján felkértünk néhány szerzőt, akik a nyolcvanas-kilencvenes években voltak gyerekek vagy kamaszok, és saját, személyes élményük van ebből az időszakból, meséljenek arról, milyen volt nekik 1989. A kötet szerzői: Bendl Vera, Gerőcs Péter, Gévai Csilla, Győri Hanna, Karafiáth Orsolya, Kiss Judit Ágnes, Kiss Noémi, Laboda Kornél, Lackfi János, Magyari Péter, Mán-Várhegyi Réka, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Szabó Borbála és Vörös István.
„Egy novellaírónak bátornak kell lennie” – állítja Roberto Bolaño, a kalandos életű dél-amerikai író. De nemcsak egy novella megírásához, az olvasásához is bátorságra van szükség. Mert a jó novella olyan, mint egy megrázó fénykép, amely magába sűrít sorsot, vagy még inkább egymással összefonódó sorsokat, kinagyítva belőlük az élet határhelyzeteit, kitüntetett pillanatait, tragédiáit.
A fiataloknak készült Szívlapát és Lehetnék bárki versantológiák megjelenése után a Szevasz című kötet kortárs novellákat gyűjt egybe ugyanennek az olvasóközönségnek: huszonöt köztünk élő író egy-egy elbeszélését. Az öt novellaciklus a szerelem, a család, a hit, a művészet és a történelem témája köré csoportosul. Minden valamirevaló történet tele van kockázattal, mint az élet maga. Szóval bátorság!
Mi lesz belőled?” – kérdezi Örkény István novellájának címe, ahogyan elhangzik az életben is unásig, pedig ez a kérdés, igazán komolyan véve, lehetne ennek a kötetnek a címe is. Milyen felnőni, szeretni, másként látni a világot, amikor már úgy hangzik a kérdés: mi lesz belőlem? Hogyan írtak erről száz éve? És hogyan most, a 21. században?
A Tízig aludni című antológiában huszonöt olyan történet szerepel, amelyeket a szerzők még harmincöt éves koruk előtt írtak. Ciklusonként három kortárs és két „kortalan”, összesen tizenöt mai és tíz már klasszikussá vált szerző novellái szövődnek össze a válogatásban. Az első három ciklusban nő-férfi viszonyokról, anyákról, apákról és gyerekeikről, majd a negyedikben az emberek és az állatok kapcsolatáról szóló novellák olvashatók. Az utolsóban olyan történetek szerepelnek, amelyekből az derül ki, hogy „az élet nem igazságos”.
A novellákat a Szívlapát, a Lehetnék bárki és a Szevasz című antológiák szerkesztője, Péczely Dóra válogatta. A borító és az illusztrációk Jásdi Juli munkái, akinek rajzain az együttérzés mellett gyakran megcsillan a humor és az élet derűs szemlélete.
